Saturday, May 20, 2017

Fahrenhőt

Szelíden feküdtek egymáson a fehér szüzek:
Mint emberbőr kötésbe lakatolt hiányfüzet.
Egymásban pihenő papírvékony pillanatok,
Kikből éles lángnyelved elcsalt egy kis falatot.

Sorsok kóstolgatják éhesen egymás karmait, 
Izzó haláltáncot jár a füst - mit akar ma itt? 
Ropognak a kacajok és recsegnek az arcok:
Emberbőr páncélban vívnak álmos sétaharcot.

Majd meghajlanak fáradtan a reszkető betűk,
Majd porrá foszlik mindaz, mit emberbőre betűrt,
Majd óvhatod zöld kedvesed, ha esténként köhög,
Majd keresheted a szót ott, hol a tűz sem örök.


No comments:

Post a Comment